Hallottál már a Mikrobiomról? Neked is van és elég fontos!

A mikrobiom, az emberi testben és annak felületén élő mikroorganizmusok összessége, az utóbbi években a tudományos kutatások középpontjába került. Ez a komplex ökoszisztéma, amely baktériumokból, vírusokból, gombákból és más mikrobákból áll, kulcsfontosságú szerepet játszik az emberi egészség és betegségek kialakulásában.
A mikrobiom kutatása forradalmasítja az orvostudományt, és új megközelítéseket kínál a betegségek megelőzésére és kezelésére. Az emberi mikrobiom rendkívül változatos, és egyénenként eltérő. A bélrendszerben található a legnagyobb és legösszetettebb mikrobiom, de a bőrön, a szájüregben, a hüvelyben és más testrészeken is jelentős mikrobiális közösségek élnek.

A bélmikrobiom összetétele számos tényezőtől függ, beleértve a genetikát, az étrendet, a környezetet és az életmódot. A csecsemők mikrobiomja a születéskor kezd kialakulni, és az anyatej fontos szerepet játszik a hasznos baktériumok megtelepedésében. Az életkor előrehaladtával a mikrobiom összetétele változik, és az időskori mikrobiom kevésbé változatos, ami összefüggésbe hozható az időskori betegségekkel.

A mikrobiom számos fontos funkciót lát el az emberi szervezetben:

• Immunrendszer támogatása: A mikrobiom segít az immunrendszer fejlődésében és működésében. A hasznos baktériumok versenyeznek a kórokozókkal, és serkentik az immunválaszt.
• Tápanyagok lebontása és felszívódása: A mikrobiom részt vesz a komplex szénhidrátok, rostok és más tápanyagok lebontásában, valamint a vitaminok és ásványi anyagok felszívódásában.
• Metabolikus funkciók szabályozása: A mikrobiom befolyásolja az anyagcserét, és szerepet játszik az elhízás, a cukorbetegség és más metabolikus betegségek kialakulásában.
• Idegrendszer befolyásolása: A bélmikrobiom és az agy közötti kommunikáció, a bél-agy tengely révén a mikrobiom befolyásolja a hangulatot, a viselkedést és a kognitív funkciókat.
• Védőgát funkció: A bélmikrobiom segít fenntartani a bélfal integritását, és megakadályozza a káros anyagok és kórokozók bejutását a véráramba.

A mikrobiom egyensúlyának felborulása, a diszbiózis, számos betegséggel hozható összefüggésbe:

• Gyulladásos bélbetegségek: A Crohn-betegség és a colitis ulcerosa a bélmikrobiom egyensúlyának felborulásával járnak.
• Elhízás és cukorbetegség: A mikrobiom összetétele befolyásolja az anyagcserét, és szerepet játszik az elhízás és a cukorbetegség kialakulásában.
• Szív- és érrendszeri betegségek: A mikrobiom befolyásolja a koleszterinszintet és a vérnyomást, és összefüggésbe hozható a szív- és érrendszeri betegségekkel.
• Idegrendszeri betegségek: Az autizmus, a depresszió, a Parkinson-kór és az Alzheimer-kór kialakulásában is szerepet játszhat a mikrobiom. A megfelelő összetételű mikrobiom pozitív hatással lehet a mentális egészségre.
• Autoimmun betegségek: befolyásolja az immunrendszer működését, és szerepet játszik az autoimmun betegségek, például a rheumatoid arthritis és a sclerosis multiplex kialakulásában.
• Daganatos megbetegedések: A mikrobiom befolyásolja a gyulladásos folyamatokat és az immunválaszt, és összefüggésbe hozható bizonyos ráktípusok kialakulásával.

Jogos lehet a kérdés; “ Mégis hogyan tudok hatással lenni a saját mikrobiomomra?”

A mikrobiom összetétele befolyásolható az étrenddel, az életmóddal és a probiotikumok és prebiotikumok fogyasztásával:

Étrend: A rostban gazdag, változatos étrend támogatja a hasznos baktériumok szaporodását. A feldolgozott élelmiszerek, a cukor és a túlzott mesterséges édesítőszerek károsítják a mikrobiomot.

Probiotikumok: A probiotikumok élő mikroorganizmusok, amelyek jótékony hatással vannak a mikrobiomra. A joghurt, a kefir, kombucha, savanyúkáposzta és más erjesztett élelmiszerek természetes probiotikumforrások.

Prebiotikumok: A prebiotikumok olyan rostok, amelyek táplálékul szolgálnak a hasznos baktériumok számára. A hagyma, a fokhagyma, a banán és a spárga természetes prebiotikumforrások.

Antibiotikumok: Az antibiotikumok elpusztítják a baktériumokat, beleértve a hasznos baktériumokat is. Az antibiotikumok indokolatlan használata károsítja a mikrobiomot.

Életmód: A stressz, a dohányzás és a túlzott alkoholfogyasztás károsítja a mikrobiomot. A rendszeres testmozgás és a megfelelő alvás viszont támogatja a mikrobiomunk egészségét.